Önkormányzati workshopot tartottunk 2023.09.04-én Dabason, a Kerekes László Alkotóházban. A helyszín LEADER-forrásból épült, amely folyamatot Tapodi Katalin, a Dabasi Kossuth Művelődési Központ mutatta be a megjelenteknek. Az Alkotóház egyben közösségi tér, amely rendezvényeknek, kiállításoknak ad otthont Kossuth László (Kossuth Lajos édesapja) egykori lakóhelyén. Tapodi Katalin felhívta a figyelmet arra, hogy a 10 ezer főnél nagyobb lélekszámú települések csak külterülettel pályázhatnak, azonban kreatív gondolkodással továbbra is a LEADER nyertesei lehetnek.
A workshop célja a polgármesterek tájékoztatása a HFS-tervezés és a LEADER-program jelenlegi helyzetének állásáról (forráselosztás, szabályok, új települések, stb.), valamint annak meghatározása, milyen területekre szűkítsük a rendelkezésre álló pénzügyi forrást, amely a várakozásoktól eltérően jóval szűkösebb mozgásteret biztosít.
Olyan kérdésekre kerestük a választ, miszerint
- milyen célok támogatására használjuk a fejlesztési forrásokat 2023-2027 között?
- van-e térségi szintű konkrét fejlesztési igény?
- van-e igény intelligens települési stratégiák kidolgozására?
Első feladatként két kérdésre kerestük a választ:
- Ha csak egy projekt megvalósulását támogatná a LEADER-ben, mi lenne az?
- Ha lehetőség lenne egy térségi összefogásban megvalósuló projektre, amit a HACS valósít meg, az miről szólna, mennyi fejlesztési forrást igényelne?
A válaszok túlnyomó többsége, gyakorlatilag szinte minden résztvevőtől a kerékpárútra illetve a közösségi terekre érkezett. A jelenlévők úgy gondolják, a településeket összekötő kerékpárút nemcsak turisztikai, hanem gazdasági haszonnal is járna. Jelenleg Dabast és Újhartyánt köti össze kerékpárút, amely milliárdos nagyságrendű beruházás. Ugyan Dömsödön áthalad az Eurovelo6-os kerékpárútvonal amely a Duna mentén szeli át Európát, érinti Lórévet és Ráckevét, mégis arról a területről is érkeztek olyan felvetések, amelyek a kerékpáros közlekedést támogatnák.
A közösségi terekkel hasonló a helyzet, mert szinte minden településnek van közösségi háza (kivéve Újhartyán), azok mégsem felelnek meg a kor igényeinek. A megjelent művelődésiház-vezetők szerint nagyon nehéz becsalogatni a fiatalabb (1x-30) korosztályt a klasszikus művelődési házakba, nem tudják megszólítani őket. Hernádon pl. nyitott galériával kísérleteznek, amely a művelődési ház szerves része, azonban szabadtéri, asztalokra festett társasjátékkal, szabadon alakítható kiállítással, színekkel próbálja legalább az épület közelébe csalogatni a fiatalokat. Ettől azt várják, hogy előbb-utóbb be is lépnek majd az ajtón és felfedezik, hogy „belül is van élet”.
A fiatal Z-α generációk megszólítása is fontos kérdéssé vált, amelyet a megjelentek a dizájn kérdésköre felől közelítettek meg. A trendiség kiemelten fontos, hiszen egy fiatalnak az számít, hogy mi vonzza a többieket: ahová sokan mennek, az jó; amit sokan csinálnak, az jó; ahol sokan „lógnak”, az jó hely, stb. A dizájn pedig felvetette annak lehetőségét, hogy a térségek közösen finanszírozhatnának egy „ügynökséget”, amelynek segítségével a HACS-hoz tartozó települések, vállalkozók, civil szervezetek megalkothatják saját arculatukat (logó, layout, stb.). Alsónémedi a saját logóját hozta fel példaként és elmondta, hogyan lett márka az új logójuk, hogyan alakították ki a települési kommunikációt vizuális téren.
Ugyancsak lényeges észrevétel volt a települések közötti egyeztetés elmaradása. Továbbra is jellemző, hogy egy időpontban 2-3 település szervez ugyanolyan programot. Így egymás elől veszik el a vendégeket, „túl nagy zajt csapnak az éterben”, tehát a szórakozásra vágyó vendég döntési helyzetbe kerül.
Mindezek után arról szavaztak a jelenlévők, hogy a forrásokat milyen módon lenne célszerű elosztani. Az eddigi workshopok alkalmával öt terület körvonalazódott:
- Vállalkozói szféra
- Civil-önkormányzati terület
- Turisztika
- Nők és fiatalok (vállalkozók) támogatása
- Intelligens falvak
A korábban említett kerékpárutat, közösségi teret, idősotthont tartalmazó javaslatok mindegyike a civil-önkormányzati-turisztikai területhez sorolható. A megjelentek által leadott szavazatok alapján (az 5 terület közül mihez rendeljük a legtöbb forrást) a civil-önkormányzati terület egyértelműen a legfontosabb a megjelentek számára. Ezen az alkalmon a nők és fiatalok támogatása, valamint az intelligens falvak egyáltalán nem kaptak szavazatot.
A LEADER-alapelvek közé tartozik az esélyegyenlőség megteremtése, valamint biztosan tudható, hogy a jövőben az intelligens falvak, okosfalvak, smart village-ek jelentős támogatást fognak kapni. A forráselosztásnál ezeket a tényeket mindenképpen figyelembe kell venni és összehangolni a települések akaratával.
