Elkezdődött a Helyi Fejlesztési Stratégia tervezése, amelynek leadási határideje 2023. szeptembere. Ennek érdekében a LEADER-elveknek megfelelően a legszélesebb társadalmi hozzáférésnek eleget téve szeretnénk a valós igények/ötletek alapján megírni a stratégiát. A stratégia alapján írják ki a pályázatokat a jövő évtől, tehát fontos a részvétel és az input a működési terület önkormányzataitól, vállalkozóitól, civil szervezeteitől.
Ennek érdekében workshopot szerveztünk, hogy elindítsuk a tervezést és elkezdjük felmérni az igényeket.
A munkában segítségünkre van dr. Nemes Gusztáv, vidékszociológus-kutató, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutató Központ munkatársa, aki maga is az Éltető Balaton-Felvidékért LEADER Egyesület tagja.
A közösségi tervezés első lépéseként minden érkező kapott egy képrészletet a FHHVE eddig megvalósult projektjei közül (turisztikai – Ország Közepe jeltorony, civil – Népművészeti Ház Ráckeve, vállalkozói fejlesztés – Fülemülék Bt.), amely alapján egy csoportba került, ahol a résztvevők később közös műhelymunkát végeztek.
A csoportmunka során mindenki bemutatkozott a saját LEADER érintettsége mentén. A résztvevők néhány mondatban összefoglalták, honnan jöttek, mi a kapcsolatuk a programmal, milyen pályázatot nyertek, miben léptek ezáltal előrébb.
Ezután rövid beszélgetés kezdődött a csoportokban, hogy egy-egy projekt
- milyen hatással volt a helyi közösségre, a helyi gazdaságra,
- lett-e belőle turisztikai látványosság,
- generált-e idegenforgalmat,
- jelentős termék- vagy szolgáltatás fejlesztéssel járt,
- életminőség javulás következett-e be a fejlesztéshez kapcsolódóan,
- van-e olyan fejlesztés, amiben többféle támogatást lehetett felhasználni,
- együttműködést generált-e a különböző szektorok szereplői között,
- volt-e komplex projektjük, több szereplős, több fázis megvalósulása, több forrás bevonásával?
Majd minden csapatból egy választott szóvivő bemutatott egy LEADER-projektet:
- Sósné Michélisz Edina polgármester a Szigetbecsén megvalósult André Kertész-szobrot és emlékházat (civil program);
- Pulisch József polgármester az Ország Közepe jeltorony felújítását (turisztikai fejlesztés);
- Deák Csaba a Deák Udvarház esküvői- és rendezvényhelyszín (vállalkozói szféra) fejlesztését mutatta be.
A résztvevők ezután szavaztak a civil-önkormányzati-vállalkozói projektek alatt, hogy szerintük melyek a legfőbb irányok, amelyekkel a következő időszakban kiemelten foglalkozni kell. A szavazatok nagyjából azonos mértékben oszlottak el, a legtöbbet a civil terület kapta. A beszélgetésből kiderült, hogy minden egy irányba mutat, hiszen bármilyen, helyben történő fejlesztés történik, az közvetlenül vagy közvetve de hasznot generál a helyi önkormányzatnak, turizmusnak, vállalkozónak, civil szervezetnek, sőt, lebontva az egyes egyénnek.
A szavazás során érdekes volt látni, hogy például az Ország Közepe Jeltorony turisztikai projekt az önkormányzatok képviselőitől kapta a legtöbb szavazatot, de a vállalkozóknak is nagyon tetszett, hogy „van látnivaló”, „kiránduló célpont”, amit lehet ajánlani az idelátogatóknak, vagy szolgáltatásokat lehet kapcsolni a látnivalóhoz.
A Vállalkozói projekt, az örkényi Fülemülék Bt. (fajátékkészítők) eszközbeszerzése volt, melyet a tulajdonos maga ismertetett a csoport tagjaival. A leadott 66 szavazattal a második helyen végzett, természetesen a vállalkozók kedvelték leginkább ezt a projektet, de a civil szervezetek képviselői (15 szavazat) és az önkormányzatok (13 szavazat) is jónak tartották a támogatás felhasználását.
A legtöbb szavazatot (68 db) a ráckevei Népművészeti Ház kapta, melyet a megvalósító Magyarországi Harmonikások Kulturális Egyesületének elnöke ismertetett a résztvevőkkel. A fejlesztés a civil szervezetek képviselőitől 37, az önkormányzati delegáltaktól 20, és a vállalkozóktól 11 szavazatot kapott. A közösségi helyek felújítása, komfortosabbá tétele alapfelvétele a közösségek működésének, ez egyértelmű előny az önkormányzatok számára is. Ha van összefogás, közös tevékenységekre igény a helyiek részéről, akkor ahhoz mindenképpen érdemes felújított közösségi helyet is biztosítani. a vállalkozók erre a fajta civil tevékenységre adták a legkevesebb szavazatot, érthetően az üzleti szemlélet és a közösségi szemlélet különbözősége ennél a projektnél volt leginkább látható.
A helyi partnerek közötti együttműködés és a hálózati kapcsolatok kiszélesítése azért is fontos, hogy ne csökkenjen a FHHVE működési területe, mert alapvetően a fejlesztési források a terület- é s lakosságszám alapján, a hátrányos helyzet alapján és a Helyi Akciócsoport (LEADER Egyesület) korábbi aktivitása alapján lesznek meghatározva az előzetes szakmai tájékoztatókon elhangzottak szerint.
Végül egy közös beszélgetés során a jelenlévők felsorolták,
- mit lehetne még beletenni a stratégiai célokba,
- mire pályáztak volna, amire nem volt lehetőségük, esetleg kiestek, elutasításra került,
- ha most lehetne pályázni, mire pályáznának,
- milyen terület vagy téma maradt ki, amit szívesen látnának a következő időszakban.
A válaszokban a következő kulcsszavak jelentek meg:
- energetikai korszerűsítés, fejlesztés lehetősége
- prevenciós orvosi vizsgálatok (szűrések)
- saját teljesítés lehetősége a projektek elszámolásánál
- települések közötti kerékpárút
- szennyvíztisztítás, kútfúrás külterületeken
- egyes települések különleges rendezvényeiről kiadvány (pl. vasadi lakodalmas)
- sportegyesületek pályázati lehetőségei
- saját teljesítés lehetősége
- komplex kulturális marketing a térségről weboldal és/vagy applikáció formájában
- gépjárművásárlás
- élelmiszeripari fejlesztések (méz, sajt, pálinka manufaktúrák létrehozása)
- tájházak, közösségi helyek létrehozása
- informatikai fejlesztések támogatása
- hajózási lehetőségek
- recycling pontok létrehozása – környezetvédelem
- új kapcsolatok – új közösségek – életminőség javítását célzó projektek.
Zárásként a résztvevők megállapodtak abban, hogy a következő, tematikus workshopot március végén, április elején fogják megtartani, két különböző helyszínen, egyet a ráckevei járásban, egyet pedig a dabasi járásban, ugyanazzal a módszerrel és kérdéscsoporttal.
Az Egyesület munkatársai készülnek arra, hogy egy kérdőívet is kiküldjenek, nyilvánossá tegyenek, azok számára, akik nem tudnak bekapcsolódni a Helyi Fejlesztési Stratégia előkészítéséhez kapcsolódó személyes találkozók, workshopok munkájába. A stratégia kialakítása során ugyanis szükség van azoknak az új ötleteknek a megjelenítésére, becsatornázására is, amelyekkel eddig még nem találkoztunk, de hozzájárul a térség fejlődéséhez, új szolgáltatás bevezetését teszi lehetővé, vagy új termék piacra jutása válik lehetővé.
Kérjük, hogy kísérjék figyelemmel a Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület weboldalán és a közösségi médiában megjelenő eseményeket, híreket.
Tervezzenek velünk! – Várjuk az érdeklődőket a következő szakmai programjainkra is!